Én nekem így könnyebb. Sokkal. Azt látni hogy nem láthatja más azt amit érzek, megkönnyebbülés :) Tudom hogy ez hasonlít arra mintha magamnak írnék, azért mert azt csinálom. Még mindig úgy írok mintha nektek írnék, pedig csakis én látom eme sorokat. Azthiszem ez sose fog megváltozni. Vannak dolgok melyek nem változnak. Sajnos ilyen asszem, a szerelem is. Nem, tudom hogy nem vagyok szerelmes. Csak vágyom rá.
Ennek a történetnek a szereplője sok jó pasival volt körbevéve, melyet ezúton kifejezve IS, irigylek :D
Volt Dmitrij, aki álmaim pasijává vált, tulajdonságainak köszönhetően. És ottvan Adrian, aki megintcsak a szivem csücske. Nehéz..én se tudom kit választanék. De örülnék ha a helyében lennék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése