Hey everyone!
Hogy vagytok? :) Rengeteg dolog történt velem mióta, ígéretem ellenére, nem írtam. Először is...az a srác, akiről lentebb szó van, hát...sosem láttam többet :D Még mindig helyes meg minden, de már nem érdekel. Aztán felfedeztem egy online játékot..és sok jó emberrel játszottam, viccesekkel és kedvesekkel. És most február végén találkoztam, idézőjelben értendő a "találkozás" , egy fiúval...nem is, mert férfi :) És ő annyira más. Megért engem, és érdekli mi van velem. Sok a közös pont és bármit megbeszélhetek vele...szóval akár tökéletesnek is mondhatjuk. Csak a baj (mert sajnos mindig van) az hogy nem itt lakik. Pedig annyira jó lenne. Szinte minden klappol , és bármikor boldoggá tud tenni. Még ha csak beszél velem akkor is. Érzek valami kellemes kis bizsergést is amikor beszélünk...de nem vagyok biztos benne hogy mi ez. Csak annyit tudok hogy, boldog vagyok vele. És tegnap egy dlog miatt összevesztünk....persze megoldódott, de nem ez a lényeg. Sokat sírtam miatta. Azért a dolog miatt amivel megbántottam, és nem akarom elveszíteni őt. És valamiért tőle is érzem azt hogy nem akar elveszteni engem. Pedig nem vagyok különleges. Még csak együtt sem lehetünk. Anyway....imádnám ha itt lenne most velem. A hétköznapjaim úgy múlnak el, mint egy hirtelen zivatar. Csak jönnek és mennek. De a dolgok amiket megbeszélünk, azokra mindre kristálytisztán emlékszem. Nagyjából a suliból, alvásból (manapság már nem sok alvásból) és belőle áll a a napom. Hétvégéken meg csak belőle...:) Oké, oké, tudom néha eszek is meg ilyenek, de a napom nagy részét gép előtt töltöm és vele beszélgetek. És most hogy majdnem elveszítettem, úgy éreztem hogy ezeket le kell írnom. Hogy maradjon belőle valami fent :) Hogy emlékeztessem magam minden egyes indokra amiért őt szeretem. És hogy még többet adjak majd hozzá egy nap. Szóval...ennek a lelkizésnek is egy a vége. Most per pillanat rohadtul imádok élni! Ezt meg csak egy dolog fokozhatná...ha itt lenne velem :)
Hogy vagytok? :) Rengeteg dolog történt velem mióta, ígéretem ellenére, nem írtam. Először is...az a srác, akiről lentebb szó van, hát...sosem láttam többet :D Még mindig helyes meg minden, de már nem érdekel. Aztán felfedeztem egy online játékot..és sok jó emberrel játszottam, viccesekkel és kedvesekkel. És most február végén találkoztam, idézőjelben értendő a "találkozás" , egy fiúval...nem is, mert férfi :) És ő annyira más. Megért engem, és érdekli mi van velem. Sok a közös pont és bármit megbeszélhetek vele...szóval akár tökéletesnek is mondhatjuk. Csak a baj (mert sajnos mindig van) az hogy nem itt lakik. Pedig annyira jó lenne. Szinte minden klappol , és bármikor boldoggá tud tenni. Még ha csak beszél velem akkor is. Érzek valami kellemes kis bizsergést is amikor beszélünk...de nem vagyok biztos benne hogy mi ez. Csak annyit tudok hogy, boldog vagyok vele. És tegnap egy dlog miatt összevesztünk....persze megoldódott, de nem ez a lényeg. Sokat sírtam miatta. Azért a dolog miatt amivel megbántottam, és nem akarom elveszíteni őt. És valamiért tőle is érzem azt hogy nem akar elveszteni engem. Pedig nem vagyok különleges. Még csak együtt sem lehetünk. Anyway....imádnám ha itt lenne most velem. A hétköznapjaim úgy múlnak el, mint egy hirtelen zivatar. Csak jönnek és mennek. De a dolgok amiket megbeszélünk, azokra mindre kristálytisztán emlékszem. Nagyjából a suliból, alvásból (manapság már nem sok alvásból) és belőle áll a a napom. Hétvégéken meg csak belőle...:) Oké, oké, tudom néha eszek is meg ilyenek, de a napom nagy részét gép előtt töltöm és vele beszélgetek. És most hogy majdnem elveszítettem, úgy éreztem hogy ezeket le kell írnom. Hogy maradjon belőle valami fent :) Hogy emlékeztessem magam minden egyes indokra amiért őt szeretem. És hogy még többet adjak majd hozzá egy nap. Szóval...ennek a lelkizésnek is egy a vége. Most per pillanat rohadtul imádok élni! Ezt meg csak egy dolog fokozhatná...ha itt lenne velem :)
