Teljes mértékben szánalmasnak érzem magam! Akárhányszor meglátom a gyomrom görcsbe rándul, és annyira boldog vagyok..pedig csak megláttam! Épp hogy egy pillanatra :@ teljes mértékben szégyellem magam. Utána meg búspandálok hogy "óóó láttam és még csak rá se köszönteem" meg ilyenek :( De az már konkrétan tényleg a zaklatás fokát súrolná..XD de tényleg...betegesen viselkedek ha a közelemben van és lehangolóan ha rám még a legapróbb pillantása is...mert szeretném ha odarohanna hozzám és leszólítana beszélgetni. De a legtávolabb ülök tőle minden egyes alkalommal és igyekszem a legnagyobb távolságot tartani, már amennyire ez lehetséges persze, az én helyzetemben ugyebár......mit tegyek?!
(kommentelni megengedett...bármilyen tanácsot elfogadok ( )
(kommentelni megengedett...bármilyen tanácsot elfogadok ( )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése